Fajmentő program indul a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

A SZTE Füvészkertben 2017 márciusától egy öt éves fajmegőrzési, természetvédelmi munka veszi kezdetét.

A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel. A kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82, - 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett- növényfaj között szerepel pl.: gumós macskahere, tavaszi hérics, szennyes ínfű, kék atracél, selymes boglárka, gór habszegfű, csuklyás ibolya, pusztai meténg.

A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága révén (csernozjom talaj) azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

A Füvészkert munkatársainak vállalt feladatai dióhéjban így foglalhatóak össze:

A munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik: az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30km-es körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és - az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve - magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük, ez az ún. ex situ (élőhelytől távoli) szaporítás, és kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt 2021 végén 24 870 db palánta kiültetésével és 255 000 db mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként.

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk 2011-2012 folyamán. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park Nagykopáncs területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, hogy a legtöbb faj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

Az alábbi fotókkal a lösznövények sokféleségéből kínálunk egy kis ízelítőt.

  • csuklys_ibolya
  • egyenes_pimp
  • fzlevel_kutyatej
  • gums_macskahere
  • hegyi_len
  • karcs_orbncf
  • kk_atracl
  • nagy_varjbab
 

Támogatóink

A Szegedi Füvészkertért Alapítvány - adószám: 18465435-1-06 / bankszámlaszám: OTP 11735005-20479411

Tovább...

Médiamegjelenések

Rendezvényeinkről, fejlesztéseinkről rendszeresen hírt ad a media. Ezeket gyűjtjük itt össze...

Tovább...

 

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Tudj meg többet...