Gardenista logo

Újjászületnek a löszpusztagyepek! A miiiik?

“(…) ha egy általunk létrehozott, virágzó, jó állapotú restaurált gyepfoltot látunk, mindig bizakodással tölt el bennünket a tudat, hogy az emberiség romboló tevékenységét, ha kis mértékben is, de ellensúlyozni tudjuk a munkánkkal a természet javára.”

Gondolnátok, hogy hat magyar ember olyan nemzetközi jelentőségű munkát folytat a Viharsarokban, amelyről a legtöbb ember semmit sem tud?

Na és mi ez? Mi a céljuk? A löszpusztagyepek helyreállítása és megmentése.

Ez sok-sok további kérdést felvet. Kezdjük az alapokkal.

EGYÁLTALÁN MI AZ A LÖSZPUSZTAGYEP?

A pannon löszpusztagyep a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt korábban. Ezek a gyepek mára már az ország legveszélyeztetettebb élőhely típusaivá váltak.  Csernozjom talajon (neked feketeföld) alakul ki ez a különleges növénytársulás. Azonban a kiváló talajadottságaik miatt szinte már teljesen szántóföldi művelés alá vonták ezeket a területeket. Így mára már a gyepek teljesen visszaszorultak, megye-és településhatárok menti mezsgyéken, esetenként kunhalmokon, földvárakon, löszfalak peremén maradványfoltokban találkozhatunk még velük.

Teljes kipusztulásuk és homályba merülésük ellen dolgoznak áldozatos munkával, szívük és lelkük teljes odaadásával a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének dolgozói. Jellemző fajaik között olyan védett növényeket említhetünk, mint például a kék atracél, tavaszi hérics, gumós macskahere, vetővirág, szennyes ínfű, szártalan csüdfű, gór habszegfű, parlagi rózsa, kövér aggófű, csajkavirág, pusztai meténg, stb.

Magyarországon, a pusztai növényzetből csak a löszpusztagyepek jöttek létre klimatikus hatások által. Egykor az ország elég nagy területét foglalták el (körülbelül 8%).  Tudtátok? Nyugi, én sem.

 


A szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) löszpusztai reliktumfaj

A projektről – Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Park területén

A löszpusztagyepek megmentése érdekében tavaly februárban indítottak el egy több, mint  83 milliós költségvetésű, 5 éves megvalósítási idejű KEHOP projektet a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) területén. Tavaly Békéscsabán, a Körösök Völgye Látogatóközpontban tartott tájékoztatón jelentették be a projekt megvalósítását, amelyen részt vett dr. Tirják László, a KMNPI igazgatója, Németh Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója és Sallainé Kapocsi Judit, a KMNPI ökológiai felügyelője.

A 2017-ben elkezdett projektjének keretében 160 hektáron alakítják ki újra a szóban forgó gyepeket.

Összesen 83 értékes, veszélyeztetett löszpusztagyepi növényfaj (köztük 19 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett faj) szaporítását kell megvalósítaniuk az ötéves projekt keretében. A munka maggyűjtéssel kezdődik az élőhelyről, a növények lelőhelyéről, 255 ezer darab magot gyűjtenek össze. Ezen magokból palántát nevelnek – csaknem 25ezret -, amelyeket pedig később kiültetnek. (Neked meg soknak tűnik otthon a harminc paradicsom?) Ugyanakkor magokat is juttatnak majd ki az élőhelyekre. E program sikere lehetőséget ad arra, hogy a jövő generációi is megismerjék az eredeti növényzetet, a löszpusztagyepeket, annak jellegzetes fajait.

GÓR HABSZEGFŰ (SILENE LONGIFLORA) 

A Gardenista.hu megkeresését Németh Anikó – rendkívül sok tennivalója ellenére – örömmel fogadta, mert elmondása szerint, “szívük csücske ez a projekt”. A következőkben őt kérdeztük, hogy halad a munka, mi történt az elmúlt egy év alatt.

Gardenista: Az SZTE Füvészkertnek már volt egy hasonló, szintén 5 éven át tartó Life Nature projektje a Kiskunsági Nemzeti Park tartós szegfű állományának megmentése érdekében. Annak a projektnek a tartós szegfű állomány helyzetének stabilizálása és az élőhely-vesztés, valamint a populációk elszigetelődése által előidézett állománycsökkenés megakadályozása volt a célja. Ezen projekt tapasztalatai feltételezem nagyban segítik ezt a munkát is. A tapasztalatok könnyen átültethetőek ebbe a projektbe?

Németh Anikó: Természetesen minden hasonló munka tapasztalatai segítenek, tudni kell azonban, hogy annak idején egy homoki gyepen élő növényfajról volt szó, melyből közel 20 000 példányt szaporítottunk és telepítettünk ki, tehát egy növényfaj rengeteg egyedét. Most viszont egy másik élőhely, a löszgyepre jellemző több faj egyedeit kell szaporítanunk. Az előző munkában a kertészeti háttér kidolgozása nagy segítséget jelent most is, azonban a számtalan ritka növényfaj egyedeinek terepi megtalálása, azokról érett, szaporításra alkalmas propagulumok begyűjtése komplexebb feladat.

Az őshonos növényfajok szaporítási módszereiről szakirodalmi adatok igen ritkán fellelhetők, így azok szaporítási módszertanát is ebben a munkában kell kidolgozni. Emellett a kitelepítés sem egyszerű, hiszen a növénykollekciók létrehozásánál nemcsak a természetes mintázatok utánzása, hanem a későbbi nyomonkövetés lehetőségének biztosítása is cél. Ami a LIFE Nature projektnél még nagyobb segítségünkre van, hogy szintén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából már egy, a mostanihoz nagyon hasonló élőhely-restaurációs munkában részt vettünk 2011-2012-ben. Akkor 32 löszgyepi növényfaj közel 6000 egyedét telepítettük ki felhagyott szántókra. A növényfajok között van átfedés, így az akkor szerzett tapasztalatok segítik mostani munkánkat.

TUDTAD-E?

Magyarországon törvény tiltja védett növények szaporítását. Ez alól persze van kivétel: nemzeti park engedéllyel lehet védett növényeket szaporítani, amit természetesen csak és kizárólag kivételes projektek (mint például ez is) kapnak meg.

Gardenista: Mivel foglalkoztatok az elmúlt egy évben? Hogy kezdtétek el a munkát? Az eddigre kitűzött célokat sikerült-e elérni?

Németh Anikó: Az elmúlt évben az elsődleges feladat – a projekt aprólékos tervezésén túl – a terepi maggyűjtés volt. Ehhez a saját adatainkon kívül a KMNP Igazgatóság munkatársai előfordulási adatokat biztosítottak számunkra. A növényegyedek megtalálása után azokról a termés és magérési időben megfelelő mennyiségű magot próbáltunk begyűjteni, ami nem kis feladat, tekintve, hogy ritka, kevés helyen előforduló fajokról van szó. A terepi gyűjtéseket labormunka követte, magtisztítás, számolás és a magvetésre való felkészülés. A téli időszak alkalmas a magok előkészítésére, illetve a fénykamrában történő magvetések indítására. Az első évre tervezett feladatokat sikerült elvégezni, az őszi magvetések jól sikerültek. 68 faj magjait gyűjtöttük be és ezek elegendőnek bizonyulnak a 2018-as évre vállalt 62 faj egyedeinek szaporításához.

Gardenista: Mi várható a következő négy évben? Tarthatóak-e a vállalások?

Németh Anikó: A következő évek tematikája hasonló az előzőhöz, vagyis a nyári időszakot a terepi maggyűjtés, az őszi, téli és tavaszi időszakot pedig a növényszaporítás tölti ki. 2018 őszén lesz az első kitelepítés, ettől kezdve minden ősszel helyükre kerülnek a szaporított növényegyedek, a begyűjtött magok. A természet mindig tartogat meglepetéseket, így előfordulhat, hogy bizonyos növényfajokról nem sikerül elég propagulumot gyűjteni (pl. csajkavirág) vagy a restaurációra kijelölt parlag mégsem megfelelő a kitelepítéshez. Ilyen esetekben az előirányzott terveinktől el kell térnünk, és következő évben újra próbálkozunk.

A terepi gyűjtéseket labormunka követi, ilyen a magtisztítás. (fotó forrása: Németh Anikó)

A magtisztítás után jöhet a számolás és a tárolás, míg nem felhasználják őket. (fotó forrása: Németh Anikó)

Növényszaporítás, palántanevelés. (fotó forrása: Németh Anikó)

A téli időszak alkalmas a fénykamrában történő magvetések indítására is. (fotó forrása: Németh Anikó)

A terepen. (fotó forrása: Németh Anikó)

Gardenista: Mekkora területen folyik a maggyűjtés illetve mekkora területet érint a projekt? A lelőhelyek, azaz élőhelyek mozaikosan helyezkednek el? A projekt célja ezek kiterjesztése és/vagy összekapcsolása is? Mekkora területen történik majd a visszapótlás, magszórás és palántázás?

Németh Anikó: A Körös-Maros közét, a Békési- és Csanádi-hát nagy részét érinti a maggyűjtés, szabály szerint a kitelepítés helyszínétől 35 km-nél távolabbi területről már nem gyűjtünk. A kitelepítésben a Csanádi-puszták, Kardoskúti Fehértó, Tompapusztai- löszgyep, és a Kígyósi puszták 9 területe érintett. Ezeken a területeken kitelepítésre alkalmas foltokat jelölünk ki, melyek általában 50x50m-es területűek (a későbbi monitorozás segítésére-növényegyedek életben maradását, szaporodását évekig nyomon követjük). A kitelepítésnél figyelembe vesszük a térségre jellemző fajkészletet, illetve szeretnénk elérni azt, hogy a növényfajok szaporodásukkal segítség a térség fajainak stabilizációját, a terület diverzitását növeljék. A legfontosabb cél, hogy a felszabdalódott löszgyepek fajkészletét szélesebb körben kitágítsuk, egy kvázi hálózat kialakításával lehetőséget biztosítsunk minél értékesebb, löszgyepi fajokban gazdag gyepek regenerációjához.

Gardenista: Milyen eszköz-és anyagigényű projekt ez? Hányan dogoztok ezen a projekten?

Németh Anikó: A legnagyobb eszközigénye a növényszaporítási munkáknak van, a terepi begyűjtéshez pedig rengeteg terepnap és terepbejárás szükséges. A projektben 6 fő vesz részt.

Gardenista: Személy szerint neked, illetve a Füvészkert dolgozóinak mit jelent ez a projekt?

Németh Anikó: A ritka és eltűnőben lévő növényfajokról szerzett terepi és kertészeti ismeretek nagymértékben hozzájárulnak a botanikai kutatásokhoz. Emellett az aktív természetvédelmi munkák szerves részét képezik a botanikus kertekkel szemben támasztott nemzetközi elvárásoknak, így elmondhatom, hogy egy olyan élővilágra és társadalomra nézve is fontos munkát végzünk a projekt során, amely hazánkban nemzetközileg is nagy jelentőséggel bír. Ha egy ritka növényfajjal sikereket érünk el, az hosszú távon megerősít bennünket abban, hogy érdemes a nehézségeket leküzdve dolgozni. Évről évre nyomon követjük az előző évek munkáját és ha egy általunk létrehozott, virágzó, jó állapotú restaurált gyepfoltot látunk, mindig bizakodással tölt el bennünket a tudat, hogy az emberiség romboló tevékenységét, ha kis mértékben is, de ellensúlyozni tudjuk a munkánkkal a természet javára!

További sok sikert kívánok ehhez a nagyon kemény és rendkívül fontos munkához. Remélem ez a projekt is sikerrel zárul majd.:)

 

Támogatóink

A Szegedi Füvészkertért Alapítvány - adószám: 18465435-1-06 / bankszámlaszám: OTP 11735005-20479411

Tovább...

Médiamegjelenések

Rendezvényeinkről, fejlesztéseinkről rendszeresen hírt ad a media. Ezeket gyűjtjük itt össze...

Tovább...

 

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Tudj meg többet...