Szabadföldi vetéshez jól megmunkált (morzsalékos), nedves, de nem ragadós talaj szükséges, amit ásás után pár hétig pihentetni érdemes. Ha valamilyen edénybe, ládába vetünk, akkor a talajunk legyen laza szerkezetű és jó nedvességtartó, mert a kisebb földmennyiség hamarabb kiszárad. A palánták már edzettebb növények, kiültetésükhöz nem szükségesek olyan alapos előkészületek, mint a vetéshez. Elég, ha a talaj ülepedett, porhanyós és nedves.
Ha a kiskertünkben a különböző gyógy- és fűszernövényeket, valamint zöldségféléket megfelelő társításban ültetjük, akkor azok kölcsönösen segítik egymás fejlődését, valamint visszaszorítják egymás kártevőit. Ezáltal csökken a felhasznált vegyszerek mennyisége, illetve időt és pénzt is spórolhatunk.
A tapasztalatok szerint például a vöröshagyma és a sárgarépa együtt ültetve a répa- és a hagymalégy ellen is védi egymást.
A káposztafélék hernyókártevőit a zeller, a retek földibolháit pedig a közé ültetett saláta riasztja el. Ha a káposztaféléket a paradicsom közé ültetjük, a paradicsom illata elriasztja a káposztalepkéket, így azok hernyói nem tesznek kárt a káposztában.
A kapor védi a szomszédos növényeket és például a sárgarépa kelését is segíti, a bazsalikomot pedig előnyös az uborka mellé ültetni.
Érdemes még társítani:
- káposztafélék és nyári fogyasztású gyökérzöldségek
- saláta és zöldhagyma
- karós paradicsom és gyökérzöldségek, karalábé
- petrezselyem és vöröshagyma
- uborka és csemegekukorica
- kukorica és szárazbab, sütőtök
(kép forrása: www.ankert.hu)
Nem csak zöldségféléket de virágokat is ültethetünk a veteményesbe, mert bizonyos fajták szintén jótékony hatással bírnak. A régi tanyaudvarokban is így csinálták nagyanyáink, nem véletlenül. A bársonyvirág (Tagetes sp. ) vagy más néven büdöske olyan vegyületeket tartalmaz, melyek távolt tartják a drótférgeket, fonalférgeket. Szinte minden zöldségnek jó szomszédja. A körömvirág (Calendula officinalis) elriasztja a fonalférgeket, levéltetveket, míg a sarkantyúka (Tropaeolum majus) a levéltetvek ellen véd, elnyomja a gyomokat és távol tartja a csigákat, hernyókat, hangyákat is.
(Calendula officinalis)
Vannak azonban olyan párosítások is, melyeket mindenképp kerülni kell:
A növekedésében gátoljuk, ha az uborkát a retek mellé, a borsót a paradicsom vagy a hagyma mellé ültetjük.
A társítások mellett érdemes alkalmazni a vetésforgó módszerét is, azaz, hogy egymást követő évben ugyanarra a helyre ne ültessük ugyanazt a növényt. Ha egy adott helyre évről évre ugyanazt a növényt ültetjük, akkor elszaporodnak a kártevői és a talajból is ugyanazt a tápanyagot használja fel. Ha új növényt ültetünk, akkor az másféle tápanyagokat igényel a növekedéséhez és ő maga is más tápanyagot állít elő.
Például egy hármas vetésforgó így működik: levélzöldségeket ültessünk a hüvelyesek helyére, mivel azok sok nitrogént termelnek. A levélzöldségek után következzenek a gyökérzöldségek, mert azok igénylik a levélzöldségek által előállított foszfort. A gyökérzöldségek káliumot termelnek, amire pedig a hüvelyeseknek van szükségük.