VII. Lótusznapok

14.30 Búcsúzunk a lótuszoktól

Portálunk is szedelődzködik, mialatt a vendégek az árnyékban pihenve hallgatják a színpadon zajló meditációs gyakorlatokat. Érdemes visszaolvasni tudósításainkat, gyönyörködni fotóinkban, hogy újra átélhesse a Lótusznapok nyugalommal teli hangulatát.

Holnap is érdemes a Füvészkertet választani, hiszen válaszokat kaphatunk arra, mi az egészség és a boldog élet titka, közelebbről megismerkedhetünk a keleti harcművészettel, az indiai ételekkel és természetesen a lótuszokkal. Jövőre találkozunk!

14.10 Lótuszok között mondták ki a boldogító igent

Veselicz Katalin és Kőműves Norbert a Füvészkert lótuszai között mondta ki a boldogító igent. Esküvőjüket délután tartják az újszegedi Erzsébet templomban, előtte azonban a csodaszép, virágzó növény szomszédságában is készítettek néhány fényképet – ahogy mi is. Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak!

13.45 Húsevő növények otthonra

Kancsóka, dionaea és harmatfű. Ilyen “húsevőket” akár otthonunkba is beszerezhetünk. Az egzotikus növényeknek vízben kell állniuk, szeretik a tűző napfényt, ráadásul tápoldatozni sem kell a hidegebb hónapokban. Kalapács Melindától, a Marczika-kertészet virágárusától megtudtuk, egyre többen keresik a trópusi különlegességeket, már a nyitást követően is akadtak érdeklődők, akik elvittek egy-egy cseréppel ajándékba. Megmutatta, hogyan reagál az emberi érintésre a Vénusz légycsapójaként ismert légykapó: ha megcirógatjuk “fogakkal” teli száját, összecsukja húsos leveleit. Kalapács Melinda figyelmeztetett, aki ilyen növénnyel szeretné színesíteni lakását, ritkán simogassa, mert sértődős és idővel nem nyitja szélesre száját.

A kertészet egyébként orchideacsodáiról ismert, a virágboltokban kapható szépségek mellett virágzóképes botanikai és hibrid orchideákat árulnak.

13.05 Szabdzsitól a búzadara édességig – tippek a szombati ebédhez

A bejárat mellett található színpad tövében zárult az ismeretterjesztővel egybekötött ételkóstoló. A szegedi Őrangyal Gasztroháztól megtudtuk, milyen is az a krisna tudatos étkezés, s mi kerül az indiaiak tányérjára a mindennapokban. Fűszeres – ezzel az egy szóval lehet legjobban jellemezni a konyhájukat, ahol nem vagy csak minimálisra veszik a húsfogyasztást.

Egyik jellegzetes főételük az úgynevezett szabdzsi, ami nem más, mint egy zöldséges ragu krumpliból, zöldbabból, zöldborsóból, karfiolból és sárgarépából. Két változata ismert, az egyiket főzik, a másikat sütik, de mindkét recept változatlanul indiai fűszerekkel felturbózott alaplépen pirítják, a csatnikban.

Köretnek érdemes hinggel hintett és őrölt borssal szórt riszt készíteni. A hing nem más, mint egyfajta hagymapótoló, amely a krisna tudatos étkezés alapja. Indiában ugyanis elvi okokból nem fogyasztanak sem fokhagymát, sem gombát. Mindehhez érdemes a vajon pirított búzadara-édességet választani. A valava egy ananászos desszert, egyszerű cukorsziruppal a tetején.

12.30 A teakertben valósult meg az igazi demokrácia

A Füvészkert japánkertjét kialakító Dani Zoltán is ellátogatott standunkhoz. A designer a kertek fővárosában, Kyotoban tanulta ki a mesterséget Hiraoka Yoshimichi segédlete alatt, akinek családja már három generáció óta japánkertek kialakításával foglalkozik. Ha évig tanulta a kertészet elméletét és gyakorlatát egyaránt, majd szentendrei központú cégével a kint szerzett tapasztalatokat szeretné itthon is megvalósítani.

Stílus és kor szerint több kategóriára is feloszthatóak ezek a kertek, melyek külön-külön alakultak ki majd az Edo-kort követően, a 17. században ezek együttesen alkották a modern japánkerteket. Legkorábban a paradicsomi kertek alakultak ki, melyeket maguk a császárok építették, hogy a mondákban szereplő, örök életet ígérő szigeteket idézzék fel vele. Jellegzetessége, hogy megtalálható rajta egy teknős és darusziget, melyeket a füvészkertben is megtalálhatunk. A zenkertekben a belső békességet kutathatja magában az ember, a buddhista tanokat követve. A zen útjára több módon is ráléphet az ember – bármiben megtalálhatjuk a békességet, amelyet szeretettel, odaadással végez az ember. Ezen kertek kialakítása még folyamatban van a füvészkertben.

A Roji teakertek a japán reneszánsz időszakában születtek meg. “Itt született meg a valódi demokrácia, jóval a francia forradalom előtt: aki egy teakertbe betér, az a bejáratnál letette a kardját, mindenki egyenlőnek számított. Az ellenfelek itt békében ültek le egymással szemben, új gondolatokkal foglalkoztak a problémákkal” – mondta Dani Zoltán.

Közben fotósunk sem volt rest, újabb galériával frissíthetjük cikkünket!

11.54 A tó állati lakói

Különleges élőlényeket fedeztünk fel a lótuszok tavában: teknősbékák melengették páncéljukat a lótuszleveleken, békák lubickoltak az álló, nyugalmat árasztó vízben. Egy-egy szitakötő is felbukkant, a fűszálakon járták el násztáncukat.

11.15 A szobor nem tűnt el, csak elköltözött

Németh Anikó, a füvészkert igazgatója elmondta: a tónál kialakított japánkertbe nem illett a nyújtózkodó női szobor, így azt áttelepítették a tavirózsás tóhoz. Eddigi helyét teknősök foglalták el, a tónál pedig teknőcszigetet alakítottak ki a számukra. A szobor helyét a lenti fotón látható kőlámpás vette át.

Nagy odafigyeléssel, szigorú szabályrendszer alapján alakítják ki a japánkertet, melynek minden egyes növénye, dísztárgya szimbolikus jelentőséggel bír. A füvészkert japánkertjéről hamarosan részletekkel is jelentkezünk!

11.00 Több százan a füvészkertben

Jógával és tai chi-bemutatóval folytatódott a program, több száz család látogatott ki a délelőtt folyamán. Fotósunk is tett egy sétát, tekintse meg galériánkat!

10.49 Egyiptomban is tisztelet övezte a lótuszt

A Lótusznapokat stílusosan lótusztúra indította. Az elmúlt hetek és hónapok csapadékos időjárása miatt sajnos nem csodálhatjuk teljes pompájukban a vízinövényeket, most is számos bimbó törekszik a jótékony napfény felé. Tánczos Enikő, a Füvészkert munkatársa nemcsak a víz mélyéből gyökeredző lótusz sajátosságairól mesélt az érdeklődőknek, hanem mindennapi felhasználási formáit is bemutatta. Parfümökben, ételekben, likőrökben megtaláljuk, minden részét felhasználva a növénynek.

A rózsaszín indiai kultusznövény virágjának átmérője egy kisebb pizza méretével vetekszik, szára méterekkel a tó mélyén gyökeredzik, speciális módon fúrja bele magát a puha talajba. Csúcsvirágzását júliusban éli – ez idén várhatóan kitolódik augusztusra –, viszont így is színpompás látványt nyújt a szegedi botanikus kert tavacskájában. A szirmait vesztett, kiszáradt „magház” számos termést rejt, a sárga termőtája idővel megvastagszik, zuhanyrózsa alakot ölt, s kipotyogtatja magjait.

Nem csak a távol keleten, hanem Egyiptomban is nagy tisztelet övezi a lótuszt, pontosabban egy, a lótuszhoz megszólalásig hasonló tündérrózsafajt. A kék tündérrózsa a Napisten szimbóluma, szürkületben nyílik és éjjel látható teljes pompájában. Érdekesség, hogy az indiai lótusz is elérte a Nílus-környéki országot, az utolsó dinasztiák valószínűleg Perzsiából telepítették be. Képzőművészeti alkotásokban, vallásban és mai napig, a modern építészetben is megjelennek a lótusz ismertetőjegyei.

10.10 Hová tűnt a nyújtózkodó szobor?

Körsétánk során vettük észre, hogy a Füvészkert jelképének számító, nyújtózkodó nőalak eltűnt a helyéről. Hamarosan kiderítjük, hová költözött!

Egyre többen érkeznek időközben, a szomszédos parkoló már teljesen foglalt, de a kerékpárokat is csak a közelben tudják letenni a látogatók. A tavalyi embertelen forróság után szerencsére igazán kellemes idő van.

9.25 A SZEGEDma.hu már a kertben van

Felállítottuk standunkat a Füvészkertben, ahonnan egész nap érdekességekkel, fotós beszámolóval szolgálunk mindazoknak, akik a szoba hűvöséből szeretnék nyomon követni a Lótusznapokat. Tartsanak velünk!

Japán dobkoncert és kínai táncok

A korábbi évekhez hasonlóan a kétnapos távol-keleti fesztivál ihletője, a botanikus kert egyik ritka ékessége, az Ázsia mérsékelt égövi területéről származó indiai lótusz virágba borulása – mondta el az MTI-nek a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója. Németh Anikó kifejtette: a program igen változatos. A színpadon például harcművészeti előadások, klasszikus indiai táncok egzotikuma és különböző jógaműfajok töltik be a zöld környezetet. Az előző évekhez képest még több érdekességgel készülnek, szombat délután lesz például a hagyományos kínai Oroszlántánc bemutató, vasárnap pedig a Taiko Hungary Dobcsoport tradicionális japán dobkoncertje. Megismerhető az idén átadott japánkert is, amely az ázsiai növényvilágot mutatja be a lótusztúra végállomásaként.

Az előadások a szabadtéri színpadon és a főbejáratnál lévő pénztár épületében zajlanak, ez utóbbiban egy bonsai-kiállítás is várja a látogatókat. Mindkét napon számtalan lehetőséget kínálnak a családi kézműveskedésre, a jógagyakorlatok kipróbálására, finom fűszeres, keleti ízek kóstolójára. A buddhisták szent növénye a hónap elején kezdett virágozni a dél-alföldi parkban. A Délkelet-Ázsiában őshonos indiai lótusz (Nelumbo nucifera) – az időjárástól függően – augusztus közepéig, szeptember elejéig látható a Szegedi Egyetemi Füvészkertben. Az indiai lótusz a létesítmény egyik büszkesége, a virágból a legnagyobb közép-európai szabadföldi állomány itt található.

A Szegedi Füvészkertbe az első növények még 1932-ben kerültek. Győrffy István igazgató akkor egy növénygyűjtő úton, Óföldeákon talált rá a lótuszra a Návay-kastély parkjának egyik tavában. A család tagjai közt ugyanis volt olyan növénygyűjtő, aki több különlegességet is nevelt otthon. Ebből a gyűjteményből kapott a füvészkert néhány tövet. A növények néhány év alatt benőtték az egész tavat, a nyolcvanas évekre azonban, nem tudni miért, kipusztult az állomány. 1982-ben egy alapos tótisztítás után, saját magról újra telepítették a virágot, ami mostanra minden nyáron virágtengerré változtatja a kis tavat.

Forrás: SzegedMa.hu